Egy keddi grönlandi népszavazáson a voksolók 75 százaléka úgy döntött, hogy a 57 ezer lakosú, 26 Ausztria nagyságú sziget a korábbinál nagyobb autonómiát kap Dánián belül, és megteszi az utolsó előtti lépést a teljes függetlenség felé – jelentették be szerdán.
A sziget 57 ezres lakosságából 50 ezer inuit, vagy ismertebb nevén eszkimó. Ezentúl ők döntenek a sziget dolgairól helyben és nem a koppenhágai bürokrácia.
A világ legnagyobb szigete, a 80 százalékban jég fedte 2,1 millió négyzetkilométeres Gröndland ezen túl maga irányítja saját rendőrségét, belügyminisztériumát, a sziget természeti kincsei a szigetlakók tulajdonába mennek át, megalkotják a grönlandi nép fogalmát, és elismerik hivatalos nyelvnek a grönlandit. Grönland 1953-tól Dánia teljes jogú része volt. 1979-től nagy belső autonómiával működhetett.
A lakosság különösen nagy reményeket fűz a Grönland partjainál felfedezett gazdag gáz- és olajlelőhelyekhez, melyek jövedelmén Grönland ezentúl fele-fele arányban osztozkodna Dániával, úgy, hogy az első 100 millió euró teljes egészében a szigetlakóknál maradhat. A sziget a kutatások szerint rendkívül gazdag minden nyersanyagban, de eddig még igazán semmit sem tártak fel.
A függetlenséggel járó keserű pirula lesz, hogy megszűnik az évi mintegy 460 millió eurós dán támogatás, ami a grönlandi költségvetési bevételek kétharmadát teszi ki. Ez tiszteletre méltó bátorságra vall, hiszen az olaj utáni kutatás 1971-ben kezdődött és máig nem vezetett kitermelhető lelőhely feltárásához.
A függetlenséget ellenző egyharmad szerint nem lehet 57 ezer állampolgárral államot alapítani, nincs gazdasági alapja az önálló létnek. A lakosság 15 évnél idősebb része, lekörözve az összes skandináv országot, ami azért nem semmi, 11,6 liter tiszta szeszt fogyaszt fejenként. A függetlenség ellenfelei szerint nem lehet egy államot a súlyos alkoholizmusra építeni.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése